Hosszú - majd egy hónapos - kihagyás után ismét megkezdem a blogom írását. Persze lenne jó sok minden, amit el tudnék mesélni, de most úgy érzem, hogy nem most van annak itt az ideje, és persze az is lehet, hogy az idő majd megdolgozza ezeket az emlékeket annyira, hogy már nem is lesz valódi értelme leírni. A lényeg legyen most csak annyi, hogy igen is nehéz napokon vagyok túl, és persze nem épp egészségesen, bár határozottan jobban érzem magam, mint az elmúlt pár napban. Az iszonyú láz, és a náthás tünetek engem is majdnem ledöntöttek a lábamról, de volt erőm, és felálltam, és továbbra is élek, és virulok, és ez már így is fog maradni, hiszen nincs olyan baci, amit le ne győzne a szervezetem, pláne ha azt az elmémmel is nagyon akarom. És persze akarom is.
Ha szervbeszédként nézzük a dolgot, akkor láthatjuk, hogy tele van a faxom valamivel, és a szervezetem így reagál. Sajnos igaza is van a szervezetemnek, mert tényleg ez a helyzet, de ezzel még egy ideig együtt kell élnem. De ez most így hosszú lenne, és igencsak kevés az időm, mert alukálnom is kellene.
Üdv, legközelebb.
Utolsó kommentek